BISSAU-GUINEA

Főváros

Bissau

Elhelyezkedés:
Nyugat-Afrikában, az Atlanti-óceán partján Guinea és Szenegál között

Terület
teljes: 36.125 km²
szárazföld: 28.120 km²
víz: 8.005 km²

Tengerpart:
350 km

Éghajlat:
trópusi, száraz és forró, júniustól-novemberig tart a csapadékosabb időszak

Magassági pontok:
legalacsonyabb: Atlanti-óceán 0 m
legmagasabb: pontosan meg nem nevezett terület az ország északi részén 300 m

Természeti erőforrások:
hal, fa, foszfát, bauxit, szén, gránit, mészkő, kőolaj

Termőföld:
művelhető terület: 8.31%
művelt terület: 6.92%
egyéb: 84.77% (2005)

Környezetvédelmi egyezmények:
tagja: Biodiversity, Climate Change, Desertification, Endangered Species, Law of the Sea, Ozone Layer Protection, Wetlands

Népesség:
1.565.126 (2010. július)

Korszerkezet:
0-14 év között: 40,6% (férfi 317.089/nő 318.424)
15-64 év között: 56.3% (férfi 425.342/nő 455.273)
65 év felett: 3.1% (férfi 19.578/nő 29.420) (2010)

Népesség növekedési ráta:
2.004% (2010)

Bevándorlási ráta:
0 bevándorló/1000 ember (2010)

Nemek aránya:
születéskor: 1.03 férfi/nő
15 év alatt: 1 férfi/nő
15-64 év között: 0.93 férfi/nő
65 év felett: 0.66 férfi/nő
teljes népesség: 0.95 férfi/nő (2010)

Várható átlagéletkor:
teljes népesség: 48.3 év
férfi: 46.44 év
nő: 50.22 év (2010)

Nemzetiség:
guineai

Etnikumok:
afrikai 99% (köztük balanta 30%, fula 20%, manjaca 14%, mandinga 13%, papel 7%), európaiak és mulattok 1%

Vallás:
törzsi vallású 50%, muzulmán 40%, keresztény 10%

Nyelv:
hivatalos a portugál

Ország neve:
Bissau-guineai Köztársaság

Államforma:
köztársaság

Közigazgatás:
9 régió (regiao): Bafata, Biombo, Bissau, Bolama (Bijagos), Cacheu, Gabu, Oio, Quinara, Tombali

Függetlenség:
1973. szeptember 24. (Portugáliától)

Alkotmány:
1984. május 16., többször módosítva: 1991. május 4-én, 1991. december 4-én, 1993. február 26-án, 1993. június 9-én, és 1996-ban

Választójog:
18 év felett általános

Végrehajtó hatalom:
Államfő: Malam Bacai SANHA (2009. szeptember 8. óta)
Kormányfő: Carlos GOMES Junior (2008. december 25. óta)
Kormány: a kabinet tagjait az államfő nevezi ki a kormányfő javaslatára
Választás: az államfőt közvetlenül 5 évre választják, a legutolsó 2009 június 28-án lett megtartva, a két jelölt között július 26-án dőlt el a harc egy második fordulóban.
Eredmények (2. forduló): Malam Bacai SANHA 63.5%, Kumba YALA 36.5%

Törvényhozás:
Az egykamarás Népi Nemzetgyűlés (Assembleia Nacional Popular) 100 tagját közvetlenül 5 évre választják
Választások: az utolsó voksolás 2008. november 16-án volt (következő: 2012)
Eredmények: százalékban pártonként - PAIGC 49.8%, PRS 25.3%, PRID 7.5%, PND 2.4%, AD 1.4%, egyéb pártok összesen 13.6%,
mandátumonként – PAIGC 67, PRS 28, PRID 3, PND 1, AD 1

Igazságszolgáltatás:
Legfelsőbb Bíróság (Supremo Tribunal da Justica)

Pártok és politikai vezetők:
African Party for the Independence of Guinea-Bissau and Cape Verde (PAIGC) [Carlos GOMES Junior]; Party for Social Renewal (PRS) [Kumba YALA]; Democratic Alliance (AD); Democratic Social Front (FDS); Electoral Union (UE); Guinea-Bissau Civic Forum/Social Democracy (FCGSD) [Antonieta Rosa GOMES]; Guinea-Bissau Democratic Party (PDG); Guinea-Bissau Socialist Democratic Party (PDSG) [Serifo BALDE]; Labor and Solidarity Party (PST) [Iancuba INDJAI]; New Democracy Party (PND); Party for Democratic Convergence (PCD) [Victor MANDINGA]; Party for Renewal and Progress (PRP); Progress Party (PP) [Ibrahima SOW]; Republican Party for Independence and Development (PRID); Union for Change (UM) [Amine SAAD]; Union of Guinean Patriots (UPG) [Francisca VAZ]; United Platform (UP) (PCD, FDS, FLING, és a RGB-MB koalíciója); United Popular Alliance (APU); United Social Democratic Party (PUSD)

Nemzetközi szervezetek tagja:
ACCT, ACP, AfDB, AU, CPLP, ECOWAS, FAO, FZ, G-77, IBRD, ICAO, ICCt, ICRM, IDA, IDB, IFAD, IFC, IFRCS, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, IOM, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, NAM, OIC, OIF, OPCW, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, Union Latina, UNWTO, UPU, WADB, WAEMU, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO.

Gazdaság
Bissau-Guinea a világ legszegényebb országai közé tartozik. Gazdasága szinte kizárólag a fejletlen, időjárási viszontagságoknak kitett mezőgazdasági ágazatra (földimogyoró-termesztés), halászatra és a fakitermelésre épül. A polgárháború során lerombolódó infrastruktúra ma is romokban hever, a kormánycsapatok és a felkelők időszakos összecsapásai végett semmilyen fejlesztés, beruházás nem kivitelezhető, a külföldi tőke messze elkerüli Bissau-Guineát. A kőolaj-, illetve a különböző fémek és ércek bányászatához kapott nemzetközi segélyek csak időlegesen serkentették az ország gazdasági prosperitását. A privatizációs törvények megszegése, a piacliberalizálás elfojtása, valamint a korrupció eluralkodása nyomán a Világbank és az IMF jelentősen mérsékelte szubvencióit, melyek ma már csak a gyorssegélyekre elegendőek.  

GDP növekedési ráta:
2.9% (2009)

GDP – szektorok szerint:
mezőgazdaság: 62%
ipar: 12%
szolgáltatások: 26% (1999)

Ipar:
élelmiszeripar, sörgyártás, alkoholipar

Export partnerek:
India 62.21%, Nigéria 31.28%, Portugália 1.48%, (2009)

Import partnerek:
Portugália 17.33%, Szenegál 13.66%, Hollandia 9.27%, India 9.11%, Thaiföld 5.2%, Brazília 4.49% (2009)

Repülőterek:
9 (2009)

Haderő nemek:
Népi Forradalmi Fegyveres Erők (FARP): gyalogság, tengerészet, légierő; félkatonai erők