charles ghankay taylor

1948-ban született egy a libériai fővároshoz, Monroviához közeli kisvárosban. 1972 és 1977 között a massachusetts-i Bentley Kollégiumban tanult, közgazdasági diplomát szerzett.

1984-ben az Egyesült Államokban sikkasztásért börtönbe került, a következő évben négy rabtársával azonban sikerült megszökniük. A fegyencek felkutatására hajtóvadászatot indító amerikai rendőrség később valamennyi szökevényt kézre kerített, Charles Taylornak azonban sikerült elhagyni az Államokat és Líbiába menekült.

Kadhafi államában gerillakiképzést kapott, melyet felhasználva hazájába való visszatérésekor polgárháborút robbantott ki. A monroviai kormányzat ellen 1989-ben megindított fegyveres felkelés bázisául a szétzilálódó Elefántcsontpartot használták. Taylor főként zsoldosokból álló seregével, a Libériai Nemzeti Hazafias Fronttal (NPFL), rövidesen Libéria egész területét ellenőrzése alá vonta.

A felszabadított amerikai rabszolgák számára létrehozott nyugat-afrikai állam elnökét, Samuel Doe-t, az a Prince Johnson gyilkolta meg, aki követőivel együtt nem sokkal korábban vált ki az NPFL-ből, létrehozva a Független Libériai Nemzeti Hazafias Front (INPFL) mozgalmát. Később Johnson és fegyveresei foglalták el a fővárost is, ahol a megdöntött rendszer számos képviselőjét mészárolták le.

A hatmillió lakosú Libériában közel 50 ezer embert gyilkoltak meg a harcok során. A sokszor egyértelműen tisztogató jellegű akciók következtében legkevesebb kétmillió személy kényszerült otthona elhagyására. A polgárháború hivatalosan 1996-ban ért véget, a következő esztendőben Taylor államelnökké választatta magát. A szavazás lebonyolítása a megfigyelők szerint rendben zajlott, a megfélemlített emberek inkább szavaztak Taylorra és embereire, semmint ellenállásukkal újabb terrorhullámot zúdítsanak önmagukra.

Taylornak rövidesen sikerült hatalmát stabilizálni az egész ország területén, 1999-ben azonban egy felkelő csoport szervezett fegyveres ellenállásba fogott és átvették Libéria egy része felett az ellenőrzést. 2003-ban aztán egy másik mozgalom is megtépázta az elnök hatalmát, még kisebb területre visszaszorítva az NPFL-t.  

A kilátástalan körülmények, valamint a nemzetközi nyomás hatására Taylor 2003-ban lemondott posztjáról, önmaga helyére kinevezett egy ideiglenes elnököt, aki a kiírt választásokig volt hivatott irányítani az országot. Ekkora már Libéria területének alig harmadát ellenőrizték az állami szervek.
 
Az országot menekülve elhagyni kényszerülő Charles Taylort jelenleg egy Sierra Leone-i ENSZ támaszponton tartják fogva. Elfogatására Nigériában került sor, az illetékes hatóságok később hozzájárultak kiadatásához. Máig nem egyértelműen tisztázott, hogy Taylor felett libériai, Sierra Leone-i, vagy nemzetközi bíróságnak kéne-e ítélkezni. Az érintett Hágának való kiadatását követeli, azzal próbálván elkerülni az esetleges halálos ítéletet.


Források, bővebb információk:

http://en.wikipedia.org/wiki/Charles_Taylor_%28Liberia%29#_note-economistfall
Kép: forrás


Kapcsolódó ország:


Elefántcsontpart


Libéria


Líbia


Nigéria


Sierra Leone